franciakoktel.hu írása

Első ízben állította politikai kihívás elé az Európai Bizottság a terhessé vált magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort, azzal, hogy a költségvetési fegyelem kollektív kötelezettségére hívta fel a figyelmét – írja a Le Figaro. A francia konzervatív sajtó legtekintélyesebb orgánuma „Brüsszel a demokrácia veszélyeztetését rója fel Magyarország erős emberének” címmel tudósít a Budapest és Brüsszel között kialakult feszültség jelenlegi állapotáról.

A Le Figaro értelmezése szerint a brüsszeli figyelmeztetés „akár egy olyan erőpróba nyitánya is lehet, amely rövid úton mozgásba hozhatja az uniós fővárosokat és a strasbourgi EP-képviselőket.”

Első látásra úgy tűnik, Olli Rehn, a brüsszeli végrehajtó hatalom második embere megelégedett azzal, hogy Budapesttel szemben azt a kellemetlen gyógymódot alkalmazza, amely egyébként a hiánnyal küszködő tagállamok többségét is fenyegeti: pénzügyi szankciókat kért a „fenntarthatatlannak” minősített költségvetési kihágások miatt – írja a francia lap.

Brüsszel szerint a magyar költségvetés hiánya 2011-ben valójában 6 százalék volt, s nem 3, ahogy az Orbán-kormány állítja. Magyarországot emiatt az az eddig példa nélküli eljárás fenyegeti, hogy megvonják tőle az uniós támogatásokat, s ezért most megpróbálja rendbe rakni ősszel elfogadott költségvetését.

Ez azonban egyelőre csak a startpisztoly dörrenése, egy, a jelek szerint megszervezett hadjáratban, amely a kommunizmus egykori hősének túlkapásai ellen irányul. Brüsszel mostanáig csak félszavakban, utalásszerűen vetette Budapest erős emberének szemére, hogy el akarja némítani az ellenzéket és a sajtót, s aggodalommal figyeli, hogy a függetlennek tekintett intézmények élére pártembereket ültet, s most már attól tart, hogy egy napon arra ébred? Egy Hugo Chavezt vagy egy Alekszandr Lukasenkót lát a Duna partján.

A második, azonnali sortűz viszont már inkább politikai természetűnek ígérkezik. A brüsszeli Bizottság a jövő hét elején várhatóan három figyelmeztető levelet ad postára, amelyekkel rá akarja szorítani Orbán Viktort, hogy módisítsa jegybankot, a bírák jogállását és a magyar adatvédelmi hivatalt korlátozó törvények szövegét. Brüsszeli zsargonban ezzel a „kötelességszegési eljárás” veszi kezdetét, amely , ha valóban beindul egészen az európai bíróságig is eljuttathatja Budapestet.
.
De lehet, hogy még megfordul a széljárás, erre utalhat, hogy Orbán Viktor szerdán tudatta, hajlandó tárgyalni. Ha 2012-ben talpon akar maradni, legalább 15 milliárd eurós EU-IMF hitelkeretre van szüksége. „Magyarország továbbra is nyitott arra, hogy folytassa a konzultációkat az Európai Bizottság által felvetett kérdésekről; készen áll a tárgyalásokra és a megoldások keresésére” – szögezi le a miniszterelnöki hivatal, anélkül azonban, hogy ígéretet tenne az elvárt módosítások végrehajtására.



Nehéz választás

Amióta 2000-ben kudarcot vallottak az Ausztria ellen bevezetett szankciók, amelyek Jörg Haideg idegengyűlölő pártjának kormányba kerülése nyomán léptek életbe, senki nem hiheti, hogy egy luxemburgi bírósági elmarasztalással való fenyegetőzés megrémítheti a magyar miniszterelnököt.

Most, hogy Brüsszel megemeli a hangját, a Barroso vezetése alatt álló Európai Bizottság mindenekelőtt arra törekszik, hogy két újabb uniós hadosztályt - az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot – is az arénába vezényeljen.

Készen áll a menetrend. A jövő kedden Strasbourgban az EP-képviselők napirendre tűzik a magyar dossziét. A baloldal, a centrumpártiak és a zöldek már napok óta az uniós szerződés 7. cikkelyének alkalmazását fontolgatják.. A szerződés szövege lehetőséget nyit arra, hogy záros határidőn belül felfüggesszék azon tagállam vétójogát, amelyben veszélybe kerülnek az alapvető szabadságjogok. A nyomás egyre fokozódik ami nehéz választás elé állítja az Európai Parlament néppárti frakcióját, amely az UMP-t, a francia kormánypártot is magában foglalja: tiszteletben tartja az unió alapértékeit, vagy Orbánnal vállal szolidaritást, aki egyébként az EP néppárti frakciójának alelnöke is.

Az unió tagállamainak tizenkét napon belül állást kell foglalniuk a Brüsszel által szerdán meghirdetett költségvetési szankciók ügyében. A dán soros elnökség a pénzügyminiszterek január 27-i tanácskozásának napirendjére tűzte Magyarország ügyét. Ez még csak az első, de egyértelműen politikai forduló, amely lehetőséget teremt az erőviszonyok felmérésére.

Mostanáig csak Franciaország - Alain Juppé külügyminiszter állásfoglalásával, valamint Finnország és Luxemburg emelt szót Orbán Viktor ellen, viszont Magyarországot csak akkor megfosztani vétójogától, ha Budapest 26 tárgyalópartnere ebben egyhangú döntést hoz. Eddig sem Németország, sem Magyarország szomszédai nem hozták nyilvánosságra véleményüket, pedig az talán döntő jelentőségű lehet Orbán Viktor jövője szempontjából – állapítja meg végezetül a Le Figaro helyzetelemzése.