franciakoktel.hu írása

A világ legjelentősebb matematikai modelljeinek társaságában állították ki Párizsban a hírneves Gömböc egyik számozott példányát. A szenzációs magyar találmány az Henri Poincaré Intézet tárlatának kitüntetett helyén látható, 1928-as sorszáma megegyezik a vendéglátó matematikai központ alapításának évével. A Gömböcbe Budapesten szeretett bele Cédric Villani, az intézet igazgatója, akivel Venczel Katalin beszélgetett Párizsban.

A 37 éves matematikus tavaly augusztusban elnyerte a matematikusok Nobel-díjának tekinthető Fields-érmet, s azóta valóságos médiasztár lett hazájában. Csokorra kötött nagy művésznyakkendőjével, elmaradhatatlan mellényével, hosszú hajával leginkább a fiatal Liszt Ferencre emlékeztet. Briliáns meglátásainak közérthető megfogalmazása, nyitottsága és sokoldalú érdeklődése (zene- és mozirajongó, valamint képregény-gyűjtő) elbűvöli az újságírókat. „A matematikus olyan vak ember, aki egy nem létező fekete macskát keres egy tök sötét szobában” – mondja ironikusan önmagáról.

Villani februárban járt először Magyarországon: a Francia Intézetben és az ELTE-n nagy sikerű előadást tartott.

„Budapesten egy ebéd közben hallottam először a Gömböcről. Eleinte alig akartam elhinni, hogy létezhet ilyen, el is mentem a Magyar Tudományos Akadémiára megnézni. Akkor aztán felvettem a kapcsolatot a feltalálókkal, Domokos Gáborral és Várkonyi Péterrel, ők mesélték el, hogyan alkották meg ezt a különös testet – mondta el kérdésünkre Villani.

A Gömböc egy matematikai modell tárgyiasult formája, az egyetlen ismert homogén test, amelynek mindössze két egyensúlyi pontja van: egy stabil és egy instabil. Vízszintes felületre helyezve bármilyen kiinduló helyzetből mindig visszatér stabil egyensúlyi helyzetébe.

Villani elmondta, rögtön szeretett volna egy példányt az intézete számára, amelynek gyűjteményében mintegy száz matematikai modell látható kiállítva, de magyar találmány eddig nem volt köztük. Többségük a múlt század húszas éveiben készült, akkoriban pedagógiai eszközökként szolgáltak. Man Ray szürrealista fotó- és festőművész 1936-ban fényképsorozatot is készített a gyűjteményről.

Az utóbbi években a matematikai modellek kiállítása ismét nagy közönséget vonz nemcsak a matematikusok, hanem laikusok és művészek köréből is. Villani ezért tartja fontosnak a gyűjteményt továbbfejleszteni olyan tárgyakkal, amelyek az új matematikát fémjelzik. Véleménye szerint idetartozik a Gömböc is, amely egyszerre illeszkedik a matematikai hagyományba és közben valami nagyon új dolgot jelent.

„A Gömböc olyan, mint egy mitológiai lény. A története pedig, mint a griffmadáré, amelyről mesélnek mindenfélét, míg aztán egy szép napon a világ felfedezi, milyen is valójában. Először kizárólag a matematikai elképzelések világában létezett képletek és bizonyítások formájában, aztán pedig az anyagi világban is megalkották ezt az igen nehéz tételt” – fogalmazott a matematikus.

A 2006-os magyar találmány Vlagyimir Arnold orosz matematikus 1995-ös sejtésének konstruktív bizonyítása, amely szerint létezik olyan homogén test, amelynek négynél kevesebb egyensúlyi pontja van.

Felvetődik a kérdés, a gyakorlatban használható-e valamire a Gömböcben megfogalmazódó felismerés.
Villani szerint „ez inkább egy szimbolikus tárgy, amely álmokat ébreszt mindenkiben, akit kicsit is érdekel a szilárd testek világa vagy a konvex geometria, ezért a Gömböc a mitikus tárgyak kategóriájába tartozik.”

De siet hozzáfűzni: „Nagyon kockázatos jóslatokba bocsátkozni jövőbeli felhasználása esélyéről. Amikor például a lézert feltalálták, egy újságíró megkérdezte a kutatóközpont vezetőjét, elképzelhető-e, hogy egyszer majd valamire használni is fogják. A igazgató azt válaszolta: nem, semmire, ez csupán az emberi szellem dicsősége. S lám, ma életünk megannyi területén használjuk a lézert”.