Már félidőben minden rekordot megdöntött az impresszionizmus atyjának 30 év óta első párizsi retrospektív kiállítása. Monet közel 200 művét két hónap alatt több mint 400 ezer látogató csodálta meg a Grand Palais termeiben, s a tárlat még január 24-ig nyitva lesz. A nagy érdeklődésre tekintettel a minap bejelentették: a januári zárás előtti utolsó 4 napon (21-24 között) nonstop nyitva tartással fogadják a közönséget – éjszaka is.
Az átütó siker előre kódolható volt már abból is, hogy a szeptember 22-i premier előtt egy héttel
internetes elővásárlásban 86 ezer belépő talált gazdára. Azóta is tömegek ostromolják a Grand Palais-t, általában egy órát kell sorban állni, de vannak kivételesen zsúfolt napok is. November 12-én például hat órán keresztül kellett várakoznia az elszánt tárlatlátogatónak, amíg eljutott a pénztárablakig.
Ennyi embert legutóbb 2008-ban a „Picasso és a mesterek” nagykiállítás tudott megmozgatni, azt 780 ezren látták. A
„Claude Monet 1840-1926” nevet viselő monografikus szupertárlatnak - amely a névadó
hatvanéves alkotói pályájának leggazdagabb illusztrációja - minden esélye megvan arra, hogy ledöntse trónjáról az utóbbi évtized csúcstartóját.
A francia
impresszionizmus megteremtője mindig kivételes népszerűségnek örvendett, s nem csak saját hazájában. Az amerikaiaknak és japánoknak is kedvenc festője. Műelemzők szerint titka abban rejlik, hogy ő
a boldogság piktora, sohasem sokkoló, mindig a szépséget jeleníti meg.
„Monet alkotásai örömérzést keltenek a nézőben. Nála a tél is melegséget áraszt, a víz mindig nyugodt, a vásznairól sugárzó fény megbabonázza a nézőt. A művész néha évekig dolgozott azon, hogy újrateremtse egyetlen pillanat optikai élményét. Monet képeiben élet van” – emeli ki Jean-Francois Barrielle, az Éditions Hazan művészeti könyvkiadó főigazgatója.

Impresszió, a felkelő nap (1872)
Az impresszionista mester Grand Palais-ban kiállított munkáinak többségét a Szajna túlpartján álló Musée d’Orsay - a Marmottan mellett az egyik legnagyobb Monet-gyűjtemény birtokosa - adta kölcsön a retrospektív tárlatra, a többi remekmű külföldi nagy múzeumokból és magángyűjtők galériáiból érkezett Párizsba.
A Grand Palais kiállításán Monet számos nagy alkotása megtalálható, köztük legismertebb sorozata, a
Vízililiomok, amelynek különböző darabjait 1890-től haláláig festette a normadiai Givernyben lévő birtokán, a maga építette kertben. A festő leghíresebb képei mellett kevésbé ismert
csendéletei, tengeri tájképei, sőt ritkán látható portréi is szerepelnek a tárlaton.

Terasz Sainte-Adresse-ben (1867)
Az Orsay múzeum rendszeres látogatói számára is tartogat különleges újdonságot a nagykiállítás. A Monet-életmű mintegy száz darabját a közelmúltban restaurálták: a felújított vásznakon még varázslatosabb a vízfelszín ragyogása, lenyűgözi a nézőt az áttetsző levegő fényhatása.
A Grand Palais-t naponta ezrével megrohamozó látogatók nyomása és az a tény, hogy az interneten
november első hetére szétkapkodták az összes elővételben rendelhető jegyet, kreatív újításokra késztette a szervezőket: a keddi múzeumi szünnapot januárig feloldották, 10-14 óra között ezen a napon is nyitva tart a Monet-kiállítás, s a hét többi napján este 22 óráig kitolták a zárási időt.
November 21-től a
www.monet2010.com webcímen lehet jegyet foglalni a januári 3x24 órás tárlatfináléra. A nonstop akciót először a katalán festő 2008-as kiállításán próbálták ki, akkor
3 nap alatt 18 ezer látogatót fogadtak. Minden jel szerint ezt az eredményt „Giverny pátriárkája” is hozni fogja.
A kérdés már csak az, felülmúlhatja-e minden idők legnagyobb múzeumi szenzációját, az
egymilliós látogatószámot, amelyet a
„Tutanhamon kincsei” ért el…1967-ben, a Petit Palais-ban. Igaz, az egyiptomi kamasz fáraó párizsi vendégszereplése két hónappal tovább tartott, mint Picasso vagy Monet kiállítása.
Korábbi cikkünk: Matisse utolsó múzsája