Vérbeli kultúraközvetítő, mondják barátai és ismerősei Virág Ibolyáról. A Le Monde néhány évvel ezelőtt Madame Hongrie címmel egész oldalas cikkben számolt be műfordítói és könyvkiadói tevékenységéről, a magyar irodalom franciaországi megismertetésében játszott úttörő szerepéről.

Europe-Centrale néven ő hozta létre az első, francia (és részben magyar) nyelvű kulturális hírportált, amely főként magyar vonatkozású irodalmi rendezvényekről, könyvújdonságokról, írókról tájékoztatja olvasóközönségét.

Harminc éve népszerűsíti Franciaországban a magyar irodalmat

A francia-német szakos volt Eötvös-kollégista 1980 nyarán "disszidensként" került Párizsba. Két hónappal később már egy Örkény-novella fordításával jelentkezett a tekintélyes Le Monde-ban, pedig egyetlen ismerőse sem volt: “csak úgy” beküldte az anyagot a lapnak, s az meg lehozta. Röviddel ezután a L’Harmattan kiadóhoz került, ahol irodalmi szerkesztőként közép-európai könyvsorozatot indított.

A bécsi századforduló művészetétől elbűvölt franciák érdeklődésére építve kezdte el a századelő nagy magyar íróinak megismertetését. Ő adta ki elsőként Krúdy Gyulát, akire a francia kritika elragadtatott meglepetéssel csodálkozott rá, s hasonlóan érdeklődő fogadtatásra talált a véleményformáló értelmiség körében A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című esszékötet, amelyben Bibó Istvánnak a térségről szóló írásait gyűjtötte össze, valamint Szűcs Jenő Vázlat Európa három történeti régiójáról címen ismert tanulmánya. Ez utóbbihoz Fernand Braudel, az egyik legnagyobb francia történész írt előszót. E két könyv azóta is referenciaműnek számít a közép-európai térséggel foglalkozó szakemberek körében.

1989-ben az Albin Michel kiadó szerződést kötött Virág Ibolyával közép-európai könyvsorozatára. Náluk índít el a világhírnév útján négy Márai-regényt a 90-es évek elején. Köztük A gyertyák csonkig égnek “Les Braises“ címen a közönség kedvence lesz. Erre figyelt fel egy kiadó Olaszországban, ahol a Márai-remekmű felkerül a bestseller-listára.

Mme Virág 1996-ban önállósítja magát, három barátja segítségével megalapítja saját kiadóját, az Éditions Ibolya Virág-ot. A rangos könyvesboltok örömmel állnak mellé, rövid idő alatt hűséges olvasótábor formálódik köré. Az olvasóktól érkezett visszajelzések, az egyre gyakrabban megfogalmazódó igények hatására kezd foglalkozni az első párizsi magyar könyvesbolt megnyitásának gondolatával. Az apróra kidolgozott elképzeléshez minden szellemi és szakmai kapacitás, tapasztalat régóta rendelkezésre áll, a költséges terv megvalósításhoz szükséges anyagi eszközök azonban máig nem gyűltek össze.

De Virág Ibolya nem az az ember, akinek kultúraterjesztő szenvedélyét bármi kiolthatná. Dialogues France-Europe centrale (Franciaország-Közép-Európa Párbeszéd) néven 2003-ban alapítványt toboroz össze hűséges olvasói, a közép-európai és főleg a magyar irodalom hívei, író- és művészbarátai részvételével.
Az alapitvány támogatásával jön létre – az ötletgazda persze ezúttal is cikkünk főszereplője – 2007-ben az első franciaországi Magyar Irodalmi Fesztivál. A kétnapos, rendkívül sikeres rendezvény tennivalóiból az alapítványi tagok rendesen kiveszik a részüket: van, aki kávét főz, mások a könyvárusításban jeleskednek, házi süteményeket hoznak a büfépultra, tolmácsolnak. Az irodalmat élőzenével társitó felolvasásokra, kerekasztal-beszélgetésekre, a kortárs magyar irókkal, illetve magyar vonatkozású művekkel jelentkező francia alkotókkal való találkozókra sok érdeklődő ment el a Párizsi Magyar Intézetbe.

A következő állomás 2008 decembere, amikor is felkerült a világhálóra az Europe-Centrale francia-magyar tematikus szakportál, amely az aktuális kulturális hírek és események, legújabb fordítások népszerűsítése mellett online könyvesbolti kínálattal is szolgál.

Ezt a kezdeményezést is az a gondolat szülte, hogy a könyvkiadás nem ér véget az elkészült mű megjelentetésével, a felkínált szellemi táplálék csak komoly szervezőmunka árán tud eljutni a fogyasztóhoz. Ennek eszköze a kivételnek számító tematikus hírportál. A kiválasztott célközönség pedig az a minden eredetiségre nyitott francia értelmiségi réteg, amely valamilyen módon már kapcsolatba került Közép-Európával és Magyarországgal, és élvezettel fedezi fel a sajátos magyar kultúrát, s benne ráismer a közös európai értékekre.

A honlap váratlanul széles közönséget mozgatott meg: a franciaországi érdeklődőkön kívül német, belga, dél-amerikai, sőt japán olvasói is vannak, s különösen figyelemre méltó az a népszerűség, amire a kanadai internetezők körében tett szert.

A magyar internetböngészőt jóleső büszkeséggel töltheti el a magyar irodalom iránt megnyilvánuló érdeklődés. Ízelítőt adhat erről a figyelemről a Franciaországban élő két magyar előadóművész, Josef Nadj és Akosh S. egyik különleges produkciójáról beszámoló francia kritika, melyet a Vendégoldal: Europe-Centrale című cikkben találhat meg a franciakoktel.hu olvasója.