franciakoktel.hu írása

Súlyos dilemmával szembesítette a Nicolas Sarkozy mögött álló jobbközép UMP kormánypártot a Harris Interactive Intézet, amely napra pontosan egy évvel a jövő tavaszi elnökválasztás előtt hozta nyilvánosságra legújabb felmérését. Az április 21-én közölt választási barométer szerint a hivatalban lévő elnök a jelenlegi erőviszonyok alapján már az első fordulóban kibukna a küzdelemből, ha most lenne a voksolás. Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöknője viszont bármely konstelláció esetén bekerülne a második fordulóba, ahol a szocialisták kandidátusával mérkőzne meg.

A Harris Interactive prognózisa meglepetést nem okozott, csupán ismét megerősítette azt a trendet, amelyet a közvéleményt szondázó különböző intézetek március eleje óta jeleznek, s az egy hónapja lezajlott kantonális választások eredményei is egyértelműen igazoltak: a francia választók (különösen a 18-24 éves korosztály) körében erősödik az FN befolyása, a konzervatív kormánypárt lejtmenetben van, választóinak egy része elpártol tőle, legvalószínűbb elnökjelöltje, Nicolas Sarkozy népszerűsége pedig a padlót közelíti, 28 százalékon áll.



A felmérésből kirajzolódó erősorrend a francia politikai színtér valamennyi szereplőjében felidézi a 2002-es elnökválasztás első fordulójában (április 21-én) született sokkoló eredmény megismétlődésének rémképét. A kormánypárt egyenesen egy „fordított április 21-e” bekövetkeztétől tart, ami a jobboldalt zárná ki az elnökválasztás döntőjéből.

Kilenc évvel ezelőtt, az elnökválasztás selejtező fordulójában Lionel Jospin akkori szocialista kormányfő (a közel tíz, kisebb baloldali formáció jelöltjeire leadott voksok hiányában) töredéknyi szavazatkülönbséggel a harmadik helyre szorult az FN jelöltje, Jean-Marie Le Pen mögött, s kiesett a küzdelemből. Az V. Köztársaság történetében először a szélsőjobb vezetője bekerült az elnökválasztás finisébe. A második fordulóban a baloldali tábor egységesen felsorakozott a jobboldali köztársasági elnök mögött, s így Jacques Chirac páratlan rekorddal, 82,21 : 17,79 arányban nyerte el második elnöki mandátumát.

Zavar a kormánypártban

A Népi Mozgalom Uniója (UMP) a márciusi kantonális választásokon mutatott gyenge szereplése (szocialisták 35%, UMP 20 %, FN 11%) óta bénultságban van, talpra állási kísérletei rendre kudarcot vallanak. Visszafelé sült el a Sarkozy kezdeményezésére április elején megrendezett laicitás-vita, amely az erősödő bevándorlásellenes hangulatnak engedve valójában az iszlám franciaországi szerepének kérdését tűzte napirendre. A témafelvetés a baloldalon felzúdulást keltett, a Franciaországban elfogadott négy világvallás vezetőinek konferenciája (CFCE) közleményben adott hangot nemtetszésének, s magát az UMP-t is megosztotta. A tanácskozástól tüntetően távol maradt a párt néhány meghatározó személyisége, köztük Francois Fillon kormányfő is.

Az „elnöki többségen” belül egy lassú bomlási folyamat vette kezdetét. Dominique de Villepin volt miniszterelnök, Sarkozy legelszántabb jobboldali riválisa már tavaly nyáron hátat fordított a jobboldali óriáspártnak, République Solidaire (Szolidáris Köztársaság) néven új formációt hozott létre, s bejelentette, hogy Sarkozy kihívójaként benevez a jövő évi versengésbe

Április elején kilépett az UMP-ből a centrista Radikális Párt vezetője, Jean-Louis Borloo, aki a tavaly novemberi kormányátalakításig környezetvédelmi miniszter volt, s egy darabig esélyesnek tűnt a miniszterelnöki pozícióra is. Borloo szerint a jobboldalnak több lábon kell állnia, a centrista alternatívát is fel kell mutatnia választóinak, ezért a Radikális Párt önálló jelöltet indít a 2012-es elnökválasztáson. A volt miniszterrel együtt hagyta el a kormánypártot Sarkozy egykori pártfogoltja, Rama Yade, korábbi államtitkár, jelenleg Franciaország Unesco-nagykövete.

Borloo és Villepin mellett további elnökjelöltek indulására is számítani lehet, információk keringenek arról, hogy más kisebb jobboldali formációk vezetői szintén meg akarják mérettetni magukat a jövő tavaszi erőpróbán, ami viszont értékes szavazatokat vonhat el Sarkozytól.

Két volt miniszter, Hervé Mariton és Alain Lamassoure a jobboldali szavazatok szétszóródásának kivédésre a napokban azzal a javaslattal állt elő, hogy a Szocialista Párt (PS) által kidolgozott előválasztási rendszer mintájára az UMP is rendezze meg saját selejtezőjét, a párt szimpatizánsai szavazzanak Sarkozy jelöltségéről. Ez az eljárás még időben színvallásra kényszeríthetné az egyelőre rejtőzködő további aspiránsokat, s reményeik szerint felsorakoztatná az elnök mögé a jobboldal szimpatizánsait.

Az előválasztás ugyanakkor választ adna arra is, képes-e még Sarkozy egységesíteni a jobboldali tábort. Hivatalban lévő elnök mandátuma utolsó évében még sosem szembesült ilyen mértékű elutasítottsággal. Hasonló időszakban Mitterrand és Chirac rokonszenvindexe egyaránt 56% volt, s még Giscard d’Estaing is, az egyetlen francia elnök, akinek nem sikerült a duplázás, a választók 45%-nak bizalmát bírta elnöksége utolsó évében.

Kedvező szocialista mutatók

A Harris Interactive adatai szerint a szocialisták hasonlíthatatlanul kedvezőbb esélyekkel számolhatnak 2012 tavaszán, ez idő szerint nekik áll a zászló: négy lehetséges elnökjelöltjük közül három most bejutna a döntőbe, de az első fordulóból csak egyetlen szocialista elnökjelölt jutna tovább az FN elnöknőjénél jobb eredménnyel.
.
- Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója, aki még nem nyilatkozott arról, elindul-e a szocialisták őszi előválasztásán, 30: 21 arányban előzné meg Marine Le Pent (Sarkozy 19%-al kiesne).
- Martine Aubry, a PS elnöknője 21: 23 arányban másodikként kvalifikálná magát a döntőbe (Sarkozy 20 %-al a harmadik)
- Francois Hollande 22 : 23 arányban szintén második helyen jutna a döntő fordulóba (Sarkozy 19%-al kiesne)
- Ségolene Royale (Sarkozy 2007-es ellenfele) 15 %-ot kapna, míg Marine le Pen 22%-ot, s ebben az esetben Sarkozy 19%-a elég lenne a döntőbe jutáshoz.


Korábbi cikkünk: DSK mindig hallgat a feleségére