franciakoktel.hu írása

Elhangzása pillanatában gyors népszerűségnövekedéssel kecsegtető, ügyes húzásnak tűnt, egy hónap múltán a jobboldal táborát is megosztja Nicolas Sarkozy elnök váratlan döntése a Franciaországban illegálisan tartózkodó romániai és bulgáriai romák rapid hazatelepítéséről. Az intézkedést ma már csak a franciák 48 százaléka helyesli, s a katolikus egyház is szót emelt a bűnbakként kipécézett romák védelmében. A belső konfliktus átlépte Franciaország határait: az ENSZ és az Európai Unió is kifogásolta a rasszizmus és idegengyűlölet felkeltésére alkalmas kormánypropagandát.

A Zola-féle “J’accuse’’ hangnemében a liberális Le Monde hasábjain indított frontális támadást a kormányzópárt belső ellenzékének vezére, Dominique de Villepin a köztársaság elnöke ellen. "Franciaország nemzeti lobogóját szégyenfolt szennyezi be" - áll a volt miniszterelnök írásában, amely azt veti az elnök és az UMP kormánypárt szemére, hogy "kollektív morális bűnt követett el a Köztársaság és egész Franciaország ellen", amikor etnikai alapon stigmatizálta a lakosság egy rétegét.

Villepin, aki néhány hete, egyelőre az UMP kebelében, Szolidáris Franciaország néven új pártformációt hozott létre, élesen kikelt Sarkozy július végi beszéde ellen, amely a közbiztonság megvédelmezésének jelszavával " hadat üzent" a bűnözésnek, és sommásan az új EU-országokból érkezett illegális roma bevándorlókat, illetve a Franciaországban 400 éve honos vándorló roma népességet jelölte meg a közrendet megbontó veszélyforrásként.

Villepin erre hivatkozva felszólította "Franciaország miden republikánus érzelmű polgárát, szálljon szembe a szörnyeteggel, amelyet az elnök és udvartartása fel akarnak ébreszteni bennünk, ne engedje beszennyezi azt az eszmét, amelyet Franciaországról őrzünk magunkban!"

(Villepin állásfoglalásának időzítése politikai elemzők szerint valószínűleg nem független attól, hogy a 2012-es elnökválasztásra kacsingató politikus pártbeli hívei az őszi politikai évad kezdetén külön frakciót akarnak létrehozni a Nemzetgyűlésben, így több megszólalási lehetőségük lesz.)

Ugyancsak a Le Monde-ban nyilvánított véleményt az UMP-kormány közbiztonsági politikájáról Rachida Dati, Sarkozy korábbi igazságügy-minisztere. A jelenlegi EP-képviselő sajnálatosnak és diszkriminatívnak minősítette azt az elnök által kilátásba helyezett fenyegetést, hogy a bűnelkövetők megfoszthatók francia állampolgárságuktól. (Ez a honosított bevándoroltakat és azok leszármazottait, elsősorban romákat, de adott esetben az arabokat is érintheti.)

Rashida Dati cikkében kifejti: a közbiztonság témáját azok vetették be és használják eszközül, "akik politikai ambícióik érdekében a testvériség eszméjét megtagadva, különböző kategóriákba akarják besorolni a franciákat. Vessünk véget annak, hogy osztályozással bélyegezzük meg a franciák sokszínűségét!" – szólít fel cikkében a volt miniszter.

A romaellenes hangulatkeltést elutasítók kórusában augusztus legvégén szólalt meg először a baloldali ellenzék legnagyobb erejének vezetője, Martine Aubry. A Szocialista Párt főtitkára manipulációs hadműveletként aposztrofálta a közbiztonságra hivatkozó intézkedéssorozatot. Ennek keretében egy hónap leforgása alatt 51 illegálisan létesített roma tábort számoltak fel rendőri közreműködéssel.

Aubry szerint a romatelepek lebontása és a kelet-európai cigányok csoportos hazatoloncolása "méltatlan a Köztársasághoz, lejáratja Franciaországot a külföld előtT", s egyedül azt a célt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet a kormánypártot körüllengő korrupciós ügyekről. Szerinte a franciák megértették, hogy a hatalom nagyhangú, agresszív propagandával körített romaellenes fellépése tulajdonképpen Sarkozy közbiztonsági politikájának kudarcát hivatott elleplezni.

Szót kér a katolikus egyház

Kivételes szereplőként lépett be az aktuális politikai diskurzusba a francia katolikus egyház, amely a szigorúan szekuláris köztársasági berendezkedés nyilvános fórumain ritkán hallatja a szavát. Méltán keltett nagy feltűnés André Vingt-Trois párizsi bíboros érsek visszafogott stílusban megfogalmazott, de tartalmában nagyon is kemény kritikája. A francia katolikus egyház feje a szolidaritás elvét emelte ki.

“Ha a (kelet-európai) romák hozzánk jönnek, akkor nyilván valóban szükséghelyzetben vannak. Nem lehet egy időben hivatkozni egy szolidáris Európára, s közben úgy intézni, hogy az nekünk ne kerüljön semmibe. A törvényt tiszteletben kell tartani, de van olyan erkölcsi határ, amely áthághatatlan” - jelentette ki újságírók előtt André Vingt-Trois. Mint megjegyezte: Franciaországban egészségtelen légkör van kialakulóban.

Az előző napokban két francia egyházi személy is kifogásolta a romák elleni indulatkeltést. Aix-en-Provence érseke elfogadhatatlannak nevezte a romák általánosító megbélyegzését, egy lille-i lelkipásztor, Arthur atya pedig felháborodása jeléül visszaküldte a belügyminiszternek nemrég kapott Becsületrendjét.

A nem várt oldalról érkező bírálatot követően Brice Hortefeux belügyminiszter találkozót ajánlott a francia katolikusok vezetőjének.

A La Croix című katolikus napilap által rendelt közvélemény-kutatás szerint a magukat katolikusnak valló franciák 53 százaléka szerint az egyháznak nincs keresnivalója a politikában, érdekes módon azonban a magukat gyakorló hívőnek mondó válaszadók 56 százaléka egyetért a párizsi érsek kiállásával.

Franciaország romaügyi politikája az ENSZ diszkriminációellenes bizottságának heves bírálatát váltotta ki, az Európai Unió pedig a közösség állampolgárait megillető szabad mozgás jogának biztosítására és a romák integrációjának elősegítésére hívta fel Párizst. Igaz ugyan, hogy Brüsszelnek nincs integrációs politikája, mert ez a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzetközi síkon is nagy visszhangot vert francia dezintegrációs akció talán megadja a kezdő lökést az európai közösség országaiban élő 10-12 milliós roma népesség hatékony integrálásához szükséges közös politika kialakításához.